Energetikai tanúsítvány jogszabály 2023

Energetikai tanúsítvány jogszabály

Az alábbiakban az energetikai tanúsítványok jogszabályi előírásairól és tartalmi követelményeiről olvashat bővebb információt.

EU irányelvek és a magyar jogszabályok összhangja

Az energetikai tanúsítványok kialakításának alapját az EU 2010/31/EU irányelve adja. De mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban?

1. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet foglalkozik ezzel a témával. Ebben a rendeletben találhatóak meg azok a fontos információk, mint például:

Mikor van szükség energetikai tanúsítványra?
Ki lehet energetikai tanúsító?
Milyen adatokat kell tartalmaznia a tanúsítványnak?
Mennyi ideig érvényes egy tanúsítvány?

2. Hogyan határozzuk meg az épületek energetikai jellemzőit?

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet ezen kérdések megválaszolására szolgál. Ebben a rendeletben találhatóak meg azok a szabályok, amelyek az energetikai számításokhoz szükségesek. Ezen kívül meghatározza az energiaosztályokba való besorolás szabályait is.

3. Ki készíthet energetikai tanúsítványt?

A 266/2013 (VII. 11.) kormány rendelet választ ad erre a kérdésre. Ezen kívül számos más szakmagyakorlási tevékenységgel is foglalkozik, de a legfontosabb számunkra, hogy megtudjuk: milyen végzettség, gyakorlat és egyéb feltételek szükségesek az energetikai tanúsítvány készítéséhez.

4. Mi az az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ?

A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a hiteles energetikai tanúsítvány nyilvántartásának feltételeit szabályozza.

176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet alapján a következő esetekben kötelező tanúsítást készíteni.

új épület építése esetén,
meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bérbeadása esetén,
500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Új épület építésekor az építtető felelős a tanúsítvány elkészíttetéséért, még az épület használatbavételének engedélyezése előtt.
Egyszerű bejelentéshez kötött építés esetén is az építtetőnek kell gondoskodnia a tanúsítvány elkészíttetéséről.
Az ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor kötelező az energetikai minőség szerinti besorolást feltüntetni a hirdetésben, ha van rendelkezésre álló tanúsítvány.
Az energetikai tanúsítvány elkészítésének kötelezettsége szerepeljen az ingatlan adásvételi vagy bérbeadási szerződésben.
Az energetikai tanúsítvány elkészítéséért felelős személyek: új épületnél az építtető, ingatlan adásvételnél az eladó, és ingatlan bérbeadásakor a bérbeadó.

Különálló, más épülettel nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület esetén.
Évente 4 hónapnál rövidebb ideig használt lakhatásra és pihenésre szolgáló épületnél.
Legfeljebb 2 évre szánt felvonulási épületnél, fólia- vagy sátorszerkezetnél.
Hitéleti célokat szolgáló épületnél.
Nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületnél, ahol a levegő hőmérséklete a fűtési időszak alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy csak rövid ideig fűtik/hűtik.
Műhelyben vagy ipari területen lévő épületnél, ha a technológiából adódó belső hőnyereség meghaladja a 20 W/m2-t vagy sok légcsere szükséges.

Az épületek energetikai besorolását az 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a vizsgált épület energetikai mutatójának és a viszonyítási alapként szolgáló épület energetikai mutatójának aránya alapján határozzák meg, és a 2016 óta érvényben lévő energiaosztály táblázat szerint osztályozzák be.

Megrendelő neve, címe
Az épület adatai
Tanúsító adatai
A vizsgált épületet ábrázoló fotó
Az ingatlan energetikai besorolása
Az ingatlan fűtött hasznos alapterülete
A tanúsítvány hitelesítésének dátuma
A tanúsító aláírása, pecsétje
Osztályozás
Energiafelhasználás energiahordozók, célok szerint
Korszerűsítési javaslat
Fotók, nyilatkozat
Összegzés

7/2006 (V.24.) TNM rendelet

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet, mely egyértelműen kijelöli a módszertant, amelyet az épületek energetikai tulajdonságainak kiszámításakor követni kell. Ezen előírások alapján készülnek el az energetikai tanúsítványok, az energetikai szempontból releváns pályázati anyagok, valamint az építési engedélyekhez szükséges hőtechnikai számítások.

Hőátbocsátási tényező: A hőátbocsátás mértéke azt mutatja, hogy egy adott épületszerkezet mennyi hőt enged át. A rendelet táblázatokban adja meg a különböző épületszerkezetek (pl. falak, padlók, ablakok) hőátbocsátási értékeit. Ezen értékek alapján tudjuk, hogy egy adott szerkezet mennyi hőt enged át egy adott hőmérséklet-különbség mellett.

Fajlagos hőveszteség: Az épületek hőveszteségét az épület teljes térfogatára vetítve számoljuk. Ez az érték azt mutatja meg, hogy az épület mennyi hőt veszít egy adott hőmérséklet-különbség mellett. A számítás során figyelembe veszik az épület geometriáját, a külső felületek nagyságát és az épület hőszigetelési képességét is.

Összegzett energetikai jellemző: Az összegzett energetikai jellemző az épület teljes energiafogyasztását mutatja meg négyzetméterenként és évente. Ez az érték nem csak az épület szerkezetétől, hanem az épületben található gépészeti rendszerektől is függ.

266/2013 (VII. 11.) kormányrendelet

A rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről ad pontos tájékoztatást. Energetikai tanúsítás szempontjából egy fontos kérdést tisztáz:

Ki készíthet energetikai tanúsítványt?

Az a mérnök jogosult energetikai tanúsítvány kiállítására, aki regisztráltan TÉ jogosultsággal rendelkezik. A TÉ jogosultságot, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara regisztrál egy vizsga sikeres letételét követően. Minden jogosult szakma gyakorló rendelkezik egy kamarai számmal, amivel a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben nyilvántartják.

313/2012. (XI. 8.) kormányrendelet:

Az Országos Építésügyi Nyilvántartásról és a hiteles energetikai tanúsítvány nyilvántartásáról rendelkezik.

Mi az Országos Építésügyi Nyilvántartás?

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások – pl. ÉTDR, e-építési napló, e-tanúsítás, e-közmű dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere.

A Nyilvántartás működését, tartalmát, a dokumentumok, adatok kezelését a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szabályozza.

A Lechner Tudásközpont jogszabályi felhatalmazás alapján működteti az Országos Építésügyi Nyilvántartást (OÉNY).

Az OÉNY internetes elérésű, adatbázis alapú, építésügyet kiszolgáló informatikai alkalmazások központi rendszere, melyet a Lechner Nonprofit Kft. saját informatikai infrastruktúráján üzemeltet. Az alkalmazások a lechnerkozpont.hu, valamint a www.e-epites.hu szakmai portálról érhetőek el a nyilvánosság, illetve az építésügyi hatóságok számára.

Egyes alkalmazások használatához ügyfélkapus azonosítás és regisztráció szükséges. Egyetlen belépéssel valamennyi alkalmazás elérhető.

Lehetséges az energetikai tanúsítvány lekérdezése?

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás rendszeréből a hiteles energetikai tanúsítvány nyilvános adatai kérdezhetőek le bárki által ügyfélkapus azonosítás és regisztráció nélkül.

Ezek a nyilvános adatok a HET szám (hiteles energetikai tanúsítvány sorszáma), az ingatlan címe, helyrajzi száma, energiaosztálya, a tanúsítvány feltöltés dátuma.

Az energetikai tanúsítvány lekérdezése (csak a fenti nyilvános adatok) legegyszerűbben a település és közterület nevének megadása utján történhet meg – amennyiben készült már az ingatlanra energetikai tanúsítvány.

A teljes hiteles energetikai szakvéleményt az ingatlan tulajdonosa nem, csak a tanúsítványt készítő energetikus mérnök tudja letölteni Országos Építésügyi Nyilvántartás rendszeréből.

Energetikai tanúsítvány jogszabály 2023